Csajozós: Egyik típusa, aki kiválóan titkolja, hogy több városban tart fenn áltartós kapcsolatot, ami gyakorlatilag azt jelenti: "ha feléd járok, megduglak." Ügyesebb fajtájuk neveket, foglalkozásokat, szokásokat váltogat, amit tökéletesen fejben tud tartani, legyen Mancikánál, Erzsikénél vagy Pannikánál. Sosem kell aggódnia, hiszen ha egyik helyen lebukik, még mindig van talomban húsz másik partija, ami folyamatosan frissül. Másik típus a "bevallom milyen nagy donhuán vagyok", hiszen az durva divatos, na és nem utolsó sorban kifizetődő is, mivel nem kell születés-névnapokat megjegyezni, kötelező tántilátogatóba járni, szülőkkel jópofizni. Elég egy kocsi hátsó ülése, 'oszt jó napot...

Én igazán soha nem értettem meg, miért különböznek annyira a férfi és női szexuális szükségletek. És soha nem értettem meg azokat a Vénusszal és Marssal kapcsolatos dolgokat. Ugyanúgy nem értettem, hogy a férfiak miért gondolkodnak fejjel, a nők viszont szívvel. És a végén, soha nem értettem, hogy miért csökken a női szexuális vágy a nagy Igen kimondása után. Egyik este, múlt héten, feleségemmel feküdtünk az ágyban. Már lángolt a vágy és a hormonok, amikor mondta: - Nem tudok most, nincsen kedvem… Csak akartam, hogy megölelj egy kicsit. - Miii??? – mondtam – ez most mit jelentsen? És akkor kimondta a mondatot, amelytől fél minden férj a bolygón: - Te egyszerűen nem érted az én érzelmi igényeimet, amelyekre szükségem van, mint nőnek, hogy kielégítsem a te férfi testi szükségleteidet. Furcsa arckifejezésemre csak azt mondta: - Hát nem tudsz szeretni egyszerűen magam miatt, és nem csak azért, amit az ágyban csinálok veled? Rájöttem, hogy nem lesz semmi, elfordultam és elaludtam. A következő nap felhívtam a főnököm és kivettem egy szabadnapot, hogy egész nap a feleségemmel legyek. Elmentünk ebédelni, aztán elvittem egy nagy bevásárlóközpontba ahol egy fél emeletnyi női ruha üzlet volt. Körbe mentem vele, amíg kiválasztott néhány drága ruhát. Nem tudtaeldönteni, hogy melyiket vegye meg, így mondtam, hogy megvesszük az összeset. Cipőt is akart, amelyik illik a ruhához, mondtam hogy vegyünk mindegyik ruhához valót. Elérkeztünk az ékszerboltig, ahol választottam gyémánt fülbevalókat. Mondhatom, hogy itt már naagyooon izgatott volt. Biztos arra gondolt,hogy a csőd szélén vagyok. Arra gondoltam, hogy próbára tesz, amikor kérte a tenisz csuklópántot,mert még soha életében nem fogott teniszütőt. Biztos gondolkodásba ejtettem, amikor így válaszoltam: - Persze, drágám. Szerintem már közel volt a szexuális csúcshoz az óriási izgalomtól. Végre mosolyogva szólt: - Azt hiszem, hogy ennyi lesz. Menjünk a pénztárhoz. Alig bírtam ki, hogy ne röhögjek, amikor válaszoltam: - Nem tudok most, nincsen kedvem. Az arca eltorzult és teljesen elsápadt: - Miii??? Akkor elmondtam: - Csak azt akartam, hogy az öledben tartsd egy kicsit ezeket a ruhákat… Te egyszerűen nem érted az én pénzügyi gondjaimat,amelyekkel meg kell küzdenem, mint férfinak, hogy kielégítsem a vásárlási vágyadat, mint nőnek. És amikor rám nézett, úgy, mintha ölni akarna, hozzátettem: - Hát nem tudsz szeretni egyszerűen magam miatt, és nem csak azokért a ruhákért, amiket veszek neked? Szóval, ma este sem lesz szex. . .

Én tanulok, Te tanulsz, ő lóg, Én vizsgázom, Te vizsgázol, ő nem buktatható, Én dolgozom, Te dolgozol, ő hátrányos, Én spórolok, Te spórolsz, ő segélyt kér, Én építek, Te építesz, ő igényel (és kap is), Én gyereket szülök, Te gyereket nemzel (annyit,amennyit..el tudunk tartani), ő Világra potyogtatja tucatjával, és eltartatja velünk.... Én nevelem a gyerekemet, Te neveled a gyerekedet, ő megveri a gyerekeinket, Én megvásárolom, Te megvásárolod, ő kirabol, Én kertészkedem, Te kertészkedsz, ő ellopja, Én állatot tenyésztek, Te állatot tenyésztesz, ő elhajtja, Én továbbképzem magam, Te továbbképzed magad, ő segélyt kap, Én adót fizetek, Te adót fizetsz, ő visszaigényel, Én nyugdíjjárulékot fizetek, Te nyugdíjjárulékot fizetsz, ő méltányossági nyugdíjat kap Én korán meghalok, Te korán meghalsz, ő a társadalom áldozata .....

HÉTFŐ: Reggeli: Alma. Ebéd: Tejfölös paprikáscsirke illatának mély beszippantása, az asztalon hagyott morzsák, savanyúsággal. Vacsora: 2 dl aludttej savója, néhány cukrászsütemény receptjének lemásolása. KEDD: Reggeli: Sárgarépa saját zsírjában, rágógumi. Ebéd: Hatalmas tál töltöttkáposzta és a hozzávaló friss kenyér megtekintése, az edények elmosogatása. Vacsora: A szabad szemmel is jól látható darabka sovány sajt reszelt káposztatorzsával megszórva. SZERDA: Reggeli: 5-6 teljes jógalégzés, félbevágott főtt tojás sárgájának a fele, de abból amennyi belefér. Ebéd: Bécsi szelet és sült krumpli készítésekor lejátszódó fizikai és kémiai folyamatok elemzése céklával. Nagy tál túróslepény lefényképezése. Vacsora: A képek előhívása, savanyú uborka, hashajtó. CSÜTÖRTÖK: Reggeli: 1 db fürjtojásból készült rántotta, utána kifli, gyulai kolbász és vaj segítségével tízórai készítése a gyerekeknek. Ebéd: Húsleves és rakottkrumpli alkatrészeinek beszerzése a közeli ABC-ből. Madártej elhelyezése a hűtőszekrényben. Vágott vegyes savanyúság. Vacsora: Ecetes hagyma citrommal. PÉNTEK: Reggeli: Főtt kolbász, mustár, tea, citrom, zsemle izléses, már-már esztétikai élményt nyújtó elhelyezése az asztalon, mire a többiek felébrednek, frissen mosott káposztalével, kekszreszelék. Ebéd: Gőzölgő bableves, csülökpörkölt, uborkasaláta lerajzolása, kiszínezése. 1 szelet kétszersült harmadszor is átsütve, nagy pohár Igmándi. Vacsora: Hasított karalábé, dúsan díszített sárgarépaszeletekkel. Lefekvés előtt füldugó a korgó gyomor neszeiben kiküszöbölése.

Három zsidó összeveszik, hogy melyikük rabbija kiválóbb ember. Az első büszkén mondja: - A múltkorjában tűz ütött ki a faluban, a gyerekek bentrekedtek az égő házban és sehogy se tudtuk kimenteni őket. A rabbink elmondott egy imát, jött egy nagy zivatar, eloltotta a tüzet, megmenekültek a gyerekek! - Az semmi! Két hete hajón utaztunk, hatalmas vihar tört ki, már-már süllyedni kezdett a hajó, amikor is a rabbink elmondott egy imát, és 200 méteres körben elült a vihar! - Az semmi! A múltkor sétáltunk a belvárosban, találtunk egy 100 dollárost az egyik pad alatt. De szombat volt, nem nyúlhattunk a pénzhez! A rabbink elmondott egy imát és 5 méteres körben hétfő lett...

User kérdése: Tavaly a Barátnő 1.0-mat Feleség 1.0-ra fejlesztettem, és az új program váratlanul elindította a “gyerek” proceszt, amelynek rendkívül nagy a tár- és erőforrásigénye. A termékismertetőben nem esik szó erről a jelenségről. Ráadásul a Feleség 1.0 minden más programba beinstallálja magát, és már a rendszerindításkor betöltődik. A különböző programok, úgy mint az Éjszakai póker 10.3 és a Sörivászat 2.5 azóta nem futnak, indulásukkor a rendszer összeomlik. Úgy tűnik, nem is tudom kiirtani a rendszerből a Feleség 1.0-t. Gondolkoztam a Barátnő 1.0-ra való visszatérésen, de az Uninstall nem működik. Tudnak segíteni? Válasz: Kedves felhasználó, ez egy általános probléma. Sokan fejlesztik Barátnő 1.0-jukat Feleség 1.0-ra, gondolván, hogy ez pusztán szórakoztató segédprogram. Ellenben a Feleség 1.0 operációs rendszert arra tervezték, hogy mindent ő futtasson. Ne is próbálkozzon az installálásával!!! A Feleség 1.0 későbbi eltávolítása a rendelkezésre álló erőforrások sérülésével járhat ! Néhányan megpróbálták installálni Barátnő 2.0-t, illetve a Feleség 2.0-t, de több problémával találkoztak, mint az eredeti rendszerben. Mások megpróbálták a Barátnő 2.0-t futtatni a háttérben, a Feleség 1.0 működésével egy időben. Feleség 1.0 érzékeli a Barátnő 2.0-t, és ez összeütközést okoz, amely a rendszer összeomlásához vezethet. A legegyszerűbb módja a problémák elkerülésének, ha egyik verzióját sem installálja a Feleség szoftvernek, csak a Barátnőt használja. A Barátnő 1.0, 2.0, 3.0 stb. tökéletesen kompatibilisek, és együtt is futtathatók!!! És akinek ez még nem elég, az jobb ha vigyáz, mert a Feleség 1.0 gyakran fertőzött az Anyós 1.0 nevű rendkívül veszélyes vírussal, ami a Feleség 1.0 meglévő és használható részeit tönkreteheti. Nem lehet mást tenni, csak irtani, irtani, mert ez a vírus olyan káros, hogy bizonyos idő múlva a Feleség 1.0 teljesen átalakul ANYÓS 2.0-vá, azaz a vírus saját magát fejleszti tovább.

Pénz. Életelmünkké vált. Szinte elengedhetetlen, ahhoz , hogy ma boldogulni tudjunk. Mégis számtalanszor felmerült a már klasszikusnak számító kérdés : A pénz boldogít, illetve ennek tagadó párja, a pénz nem boldogít. Megoszlanak a vélemények... A szegényebb réteg-gondolok itt az igazán szegényekre, azokra , akik nyomorognak- gondolhatják úgy, hogy, akkor boldog az ember, ha nem kell törnie a fejét azon, hogy éppen miből vesz ennivalót a gyereknek, vagy miből fizeti a csekkeket. Ez egy megközelítés a boldogsághoz...De kérdezem én, ez valóban boldogság? Az alapvető kényelem, és a boldoság között van e akármiylen összefüggés? Lehet, nézőpont kérdése. Sissi királynénk mondta a következőt: "Meg van mindenem, és még sincsen semmim". Azt hiszem ez a sor magáért beszél. Sissi e mondat alapján azon emberek közé tartozott, akik szerint a pénz nem minden, és nem is boldogít. Arany kalitkának nevezte az életét. Mégis vannak olyanok, akik összemossák a boldogságot a pénzzel. Van egy másik szó, ami hasonlít a boldogságra és ez a BOLDOGULÁS. Természetesen jelen esetben nem az igekötős megboldogultra kell gondolni. Hasonló a két szó, de vajon egyet jelent e boldognak lenni, illetve boldogulni...Szerintem nem! Talán ok-okozati összefüggést lehet találni, a sikeres boldogulás következménye lenne a boldogság? Hiszen ha kifizettem a csekket-boldogultam a dologgal-, örülni fogok. De vajon boldog leszek e ettől, vagy pedig továbbra is fájni fog a fejem. . .vagy egy újabb érzés kerít hatalmába, a pénzsóvárság, és a pénzhajhászat, amit messze menőkig elítélek. Idéznék egy dalból, amit az 1940-es években játszottak: " Az egyik ember gazdag, az övé minden kincs. Van palotája, arany szobája, csak boldogsága nincs. a másik ember boldog, az övé minden dal, vidám és lelkes, nagyon szerelmes, és közben éhen hal. . ." Azt hiszem ebben a pár sorban benne van az alapvető örök igazság. A pénz nem boldogít, viszont nélkülözhetetlen a boldoguláshoz. Pénz nélkül is lehet boldognak lenni, sőt! Csak egy kicsit ki kell nyitunk a szemünket, és örülni a mának, annak, ha süt a nap, lehet örülni annak ha esik az eső... Keresse mindenki a maga, egyszerű, tiszta és őszinte boldogságát. . .

Tisztelet ombudsman úr/hölgy! Alulírott Kaller Benő, MÁV Start alkalmazott, jegyvizsgáló, múlt hét pénteken riadalmat, és félelmet keltettem cigány polgártársaimban, amit azóta mélységesen megbántam, és most töredelmes vallomást szeretnék tenni, mert rájöttem, mennyire náci, és kirekesztő voltam! Egyenruhát viseltem, feketére bokszolt cipőt, fehér inget, nyakkendőt, és mellényt! Igen, mellényt! Így már eleve félelmet keltettem paramilitáris ruhámmal cigány polgártársaimban, akik az első kocsi osztályon utaztak békésen rettegve, amikor én kinyitottam a fülke ajtót, és hangos ,,Jó estét kívánok! Menetjegyeket kérem kezelésre!" köszöntésemmel a nyilas terrort idéztem fel bennük, amitől úgy megijedtek, hogy egyszerre kezdtek el beszélni, mind a hatan. Közölték velem, hogy én milyen rendes ember vagyok, és ez látszik is rajtam, és az Isten áldja meg a családom. Bevallom, elfutotta a szemem a könny, úgy elérzékenyültem! Rég nem láttam ennyi aranyos embert egy helyen! Utána kirekesztő módon elkértem még egyszer a menetjegyüket! Nagyon szégyellem, mert ez igazi rasszista cselekedet volt tőlem! Ekkor közölték velem, hogy csak ide utaznak, 200 kilométerre, és amúgy is, nincs nekem máshol dolgom? Éppen nem volt, és tovább vegzáltam őket, igazi náci módjára személyi igazolványt kértem tőlük, hogy felírjam az adataikat, hogy utólag ki tudják fizetni a menetjegyük árát. Ma már tudom, hogy ezzel a cselekedetemmel mélységesen megbántottam érzékeny lelkivilágukat, és becsületükbe gázoltam, igazi fasiszta módjára. Amikor megemlítettem, hogy rendőrt hívok, ha nem adnak személyi igazolványt, akkor tudtam meg, hogy ők már voltak börtönben, és nem félnek ám, mert embert is öltek már. Erre elszégyelltem magam nagyon! Mennyit szenvedhettek ezek a szegény emberek a csúnya, kirekesztő társadalom miatt! Mégis görcsösen, kullancs módjára ragaszkodtam a Személyszállítási Üzletszabályzathoz, és közöltem velük, hogy kizárom őket az utazásból! Ó, nem is értem, hogy lehettem ilyen kirekesztő! Ők sem értették, és el is mondták a véleményüket! Megérdemeltem! Megismertem pár új szót, és átkot, melyeket hevesen gesztikulálva, jó hangosan zúdítottak rám. -,,Gitár nőjön a hasadba, és a rák pengesse! Vigasztaljon a koporsó, te! Hogy az ördög vinne el! Te! Te náci! A lovam dögöljön meg, ha láttam még ilyen csúnya embert! Egyen meg a fekete pusztulás! Szüljön a feleséged itt a peronon!" Satöbbi, satöbbi... Kaptam egy jó nagy adag köpetet is abba kirekesztő pofámba. Mondtak még pár szép kívánságot, majd leszálltak, felverve az állomás csendjét, így mindenki megtudhatta, milyen kirekesztő, náci, és rasszista is vagyok én. Mikor a vonat továbbment, érzékenyen integettünk egymásnak, és még sok jókívánságot kiabáltak utánam, középső ujjukat kecsesen kinyújtva felém. Ekkor nagyon megérintett valami! Mintha Kolompár Orbán hangját hallottam volna, amint azt suttogja elfúló hangon:- Mit tettél? Így akadályozod meg a roma integrációt! Majd Mohácsi Viktória tűnt fel lelki szemeim előtt, könnyes szemmel rám mutatva, és azt mondta:- Gettókat akarsz? Szegregációt? Félelmet keltesz! Te szélsőséges masírozó! Tudom én, hogy ott van a fekete csuklyád a kalauztáskádban! Azért raktad le csak őket, mert cigányok! Ó! Így soha nem lesz társadalmi béke! Hát így történt, kedves ombudsman úr/hölgy! Annyit tudok felhozni a mentségemre, hogy mint köztudomású, a magyarok 60%-a náci, de lehet, hogy keveset mondtam, így volt kitől tanulnom! Tisztelettel: Kaller Benő

Csak vicc volt ! Ezt még az ellenségünknek sem kívánjuk.